A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény szerint az alábbi szabályok vonatkoznak a gyermektartás megállapítására:

“69/B. § A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

69/C. § (1) A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 %-ában kell megállapítani. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni:

a) a gyermek tényleges szükségleteire,

b) mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,

c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekekre,

d) a gyermek saját jövedelmére is.

(2) A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50 %-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek.

(3) A tartásdíjat

a) százalékos arányban, vagy

b) határozott összegben, vagy

c) határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában

kell meghatározni.

(4) A tartásdíj százalékos megállapítása esetében meg kell jelölni a tartásdíj alapösszegét is.”

« vissza a kérdésekhez és válaszokhoz