A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992 évi XXII. törvény (Mt.) 70/A. §-a szól az Esélyegyenlőségi tervről.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Esélytv.) határozza meg, hogy a foglalkoztatás területére vonatkozóan is, mely munkáltatói intézkedések, magatartások, megkülönböztetések sértik az egyenlő bánásmód követelményét, illetve melyek nem.

Általánosságban nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét azon, az Esélytv. 8. §-ában felsorolt tulajdonságon (pl. nem, életkora, egészségi állapot) alapuló intézkedés, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. A foglalkoztatással összefüggésben ez utóbbiak közé tartoznak például azok a lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetések, amelyek a munka jellege vagy természete alapján indokoltak.

Egyes hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok számára éppen az esélyegyenlőségük megteremtése érdekében szükséges bizonyos munkáltatói intézkedéseket megtenni. Erre biztosít lehetőséget az Mt. 70/A. §-a, miszerint az esélyegyenlőségi tervben lehet megfogalmazni azokat a programokat, amelyek e hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét előmozdítják, biztosítják.

Elsősorban a munkáltató és a szakszervezet jogosult esélyegyenlőségi tervet készíteni, a szakszervezet hiányában ezt az üzemi tanáccsal lehet együttesen elfogadni.

Az Mt. alapján hátrányos helyzetű munkavállalói csoportba tartoznak a nők, a 40 évnél idősebb munkavállalók, a romák, a fogyatékos személyek, 10 éven aluli gyermekeket nevelő munkavállalók, akik lehet, hogy „halmozottan” hátrányosnak is minősülhetnek, mert szinte valamennyi jellemzővel rendelkeznek. Természetesen az esélyegyenlőségi tervben más tulajdonságok alapján besorolt munkavállalói csoportokat is hátrányos helyzetűnek lehet tekinteni (pl. pályakezdők, öregségi nyugdíj előtt állók), akikre vonatkozóan szintén ki lehet terjeszteni az esélyegyenlőségi tervben foglaltakat.

Az Mt. csak példálódzó jelleggel sorolja fel azokat a tárgyköröket, amelyek elemzése alapján lehet az adott munkáltatóra vonatkozó egyedi sajátosságokhoz igazítottan meghatározni az esélyegyenlőségi program célját, és az ennek eléréséhez szükséges eszközöket.

Tekintettel arra, hogy az esélyegyenlőségi terv alapján támogatott munkavállalói csoportok egyes tagjairól, az érintett munkavállalókról (pl. kora, származása, családi körülményei miatt) a munkáltató, szakszervezet, üzemi tanács tagjai olyan információk birtokába juthatnak, amelyek különleges személyes adatoknak minősülnek, azok kezelhetőségéről a törvény külön rendelkezik.

Ha a munkáltatónál esélyegyenlőségi tervet készítenek, annak immáron „kötelező tartalmi eleme” annak rögzítése, hogy a fogyatékos személyek akadálymentes munkahelyi környezete megteremtésének érdekében milyen intézkedéseket terveznek; továbbá szabályozni kell az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos eljárási rendet is.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény tartalmazza, hogy milyen jogai vannak a fogyatékos személyeknek, és például milyen kötelezettségei a munkáltatónak. Így a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztató munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti.

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet külön előírja, hogy a megváltozott munkaképességű, a fogyatékos munkavállalók adottságaira a munkahelyek kialakításánál figyelemmel kell lenni. Azokon a munkahelyeken, ahol fogyatékos munkavállalókat kívánnak foglalkoztatni, az ajtókat, az átjárókat, a szintbeli különbségeket áthidaló építményeket, a lépcsőket, a zuhanyozókat, a mosdókat és a munkahellyel összefüggő berendezéseket a testi adottságaiknak megfelelően, illetve megváltozott munkaképességükre figyelemmel kell kialakítani vagy szükség esetén átalakítani. A megváltozott munkaképességű, fogyatékos munkavállalók részére munkahelyükön biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzésükhöz szükséges, általuk felismerhető jelzéseket.

Törvényi kötelezettség az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos eljárási rend rögzítése is az esélyegyenlőségi tervben, amely tartalmazza, hogy a munkáltató milyen módon biztosítja mindezeket (például egy kiválasztási eljárás során, vagy képzés támogatása alkalmával hogyan érvényesül az esélyegyenlőség). Az esélyegyenlőségi terv része lehet továbbá, hogy a tervben foglaltak megsértése esetén mi az eljárás menete, milyen jogosítványa van például az esélyegyenlőségi referensnek.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (hatósághoz) is lehet fordulni, ahol közigazgatási eljárás keretében kivizsgálják a bejelentés tartalmát. A hatóság kérelemre, vagy meghatározott esetekben hivatalból indítja meg az eljárását. Ha a hatóság megállapítja a jogsértést, akkor elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét, továbbá bírságot szabhat ki. A hatóság határozata és végzése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, hanem a közigazgatási döntésekre vonatkozó szabályok szerint bírósági felülvizsgálatra van lehetőség, amely eljárásra a Fővárosi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó szabályok betartása azért is különös figyelmet érdemel, mert a munkáltató meghatározott támogatásban csak akkor részesülhet, ha betartja az Esélytv. szabályait.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései szerint a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból támogatás csak akkor adható, ha a munkáltató nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó szabályokat (továbbá a munkaügyi ellenőrzés tárgykörébe tartozó egyes szabályokat), azaz munkaügyi kapcsolatai rendezettek.

Nem a munkáltatónak kell beszerezni közvetlenül az érintett hatóságoktól a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó igazolásokat, hanem az eljáró szervek (támogatást nyújtó szerv) kötelezettsége. Ennek érdekében az OMMF és az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapján lehet megtalálni az ehhez szükséges információkat.

« vissza az archívumhoz