Az idegenvezetésről szóló 41/1995. (VIII. 31.) IKM rendelet 2-3. §-ainak hatályos rendelkezése szerint idegenvezetői tevékenységet csak az a természetes személy végezhet, aki Magyarországon kiállított idegenvezetői igazolvánnyal rendelkezik, és akit az idegenvezetők nyilvántartásába bejegyeztek.

Idegenvezetői igazolványt az kaphat, aki a külön jogszabályban előírt idegenvezetői szakmai vizsgát letette és büntetlen előéletét három hónapnál nem régebbi keletű hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolta.

Az idegenvezetői igazolványt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal adja ki, amelyről a Hivatal nyilvántartást vezet.

Az igazolvány az idegenvezető fényképét és a következő adatokat tartalmazza:

• az igazolványt kiállító hatóság megjelölése és pecsétje,
• az igazolvány sorszáma, kiállításának kelte,
• az idegenvezető neve, saját kezű aláírása,
• az idegenvezető milyen nyelven (nyelveken) jogosult a tevékenység folytatására, valamint az idegennyelvtudás szintje.

Az idegenvezetői igazolvány csak az(ok)on az idegen nyelv(ek)en jogosít idegenvezetésre, amely(ek)en az idegenvezető a szakmai gyakorlati vizsgát letette, és a szükséges nyelvismeretet állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy ezzel egyenértékű nyelvismeretet igazoló okirattal igazolja. Az igazolvány Magyarország egész területén és visszavonásig érvényes.

Ha az intézmény bemutatása sajátos - tudományos, kulturális, egyházi stb. - ismereteket igényel, az intézmény vezetője az intézményben történő idegenvezetést saját engedélyéhez kötheti.

Az idegenvezető a tevékenységének gyakorlása során köteles viselni az idegenvezetői igazolvány adataival megegyező, sorszámmal ellátott, fényképes azonosító kártyát. Az azonosító kártya csak az idegenvezetői igazolvánnyal együtt jogosít idegenvezetésre. Az azonosító kártyát az idegenvezetői igazolvánnyal egyidejűleg a Hivatal adja ki.

A jogosulatlan idegenvezetésről az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 89. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:

Aki idegenvezetői tevékenységet jogosulatlanul végez, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve hatáskörébe is tartozik.

« vissza az archívumhoz