2009. október 1-jén lép hatályba a 2009. évi LXXII. törvény, amely a hozzátartozók közötti erőszak miatt elrendelhető távoltartás szabályait tartalmazza.

A törvény szerint hozzátartozók közötti erőszaknak minősül a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység vagy mulasztás.

A távoltartás lehet ideiglenes megelőző és megelőző. Mindkét intézkedés lényege, hogy a határozat alapján a bántalmazó köteles elhagyni a bántalmazottal közösen használt ingatlant, és oda a távoltartó határozatban meghatározott ideig nem térhet vissza. A távoltartás nemcsak a közösen használt ingatlanra, hanem a személyes kontaktusra is vonatkozik: köteles továbbá magát távol tartani a bántalmazottól, illetve mindazoktól, akiket a határozat megjelöl (ez a gyakorlatban elsősorban a családtagokat jelenti).

A személyes kontaktus tilalma a kapcsolat minden formájára kiterjed: a bántalmazónak tilos közvetve vagy közvetlenül (telefonon, levélben vagy más módon) a bántalmazottat, illetve a határozatban megjelölt más személyt zaklatni vagy zavarni.

A távoltartás azonban nem jelenti a törvényesen fennálló kötelezettségek alóli mentesülést: a távoltartó határozat a bántalmazó más jogszabály alapján fennálló tartási, valamint a közös lakás fenntartására vonatkozó fizetési kötelezettségeit nem érinti.

A törvény az ideiglenes megelőző távoltartó határozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására a rendőrséget jelöli ki. A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni. Az ideiglenes megelőző távoltartás időtartama legfeljebb 72 óra lehet. A rendőrség határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírói felülvizsgálatára közigazgatási nemperes eljárásban kerül sor.

A rendőrség a bántalmazott kérésére, illetve beleegyezésével a határozatot megküldi az illetékes családsegítő szolgálatnak, a gyermekjóléti szolgálatnak abban az esetben, ha a bántalmazott háztartásában kiskorú él. Ha a bántalmazott gyámság vagy gondnokság alá tartozó személy, a rendőrség a határozatot a gyámolt vagy a gondnokolt állandó lakóhelye szerinti gyámhivatalnak is megküldi. A rendőrség értesítése alapján a távoltartó határozat meghozatalát követő huszonnégy órán belül a családsegítő szolgálat, együtt élő kiskorú hozzátartozó esetében a gyermekjóléti szolgálat köteles a bántalmazottat és a bántalmazót felkeresni és velük segítő kapcsolatot kezdeményezni, illetve a kiskorút veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében intézkedni.

A megelőző távoltartás elrendeléséről a bántalmazott életvitelszerű tartózkodási helye szerinti helyi bíróság nemperes eljárásban dönt. A megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárást a rendőrség hivatalból kezdeményezi, ha ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el. Megelőző távoltartás elrendelésére irányuló eljárás megindítását a bántalmazott, illetve a bántalmazottnak a közeli hozzátartozója és hozzátartozója is kérelmezheti a bíróságtól. A kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes bíróságon jegyzőkönyvbe lehet mondani.

Az eljárást hivatalból indult eljárás esetén a rendőrség által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás kezdő időpontjától számított három napon belül, kérelemre indult eljárás esetén a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül le kell folytatni.

Az eljárás során a bíróság a felek személyes meghallgatását legalább egyszer köteles megkísérelni. Hivatalból indult eljárásban a döntéshozatalnak nem akadálya, ha a meghallgatáson személyesen egyik fél sem jelent meg.

Kérelemre indult eljárásban, ha a bántalmazott kérelmező személyesen nem jelent meg és távolmaradását alapos indokkal nem mentette ki, továbbá ha a kérelem nem tartalmazza a törvény 14. § (3) bekezdésében meghatározottakat, a bíróság az eljárást megszünteti. Kérelemre indult eljárásban nem akadálya a döntés meghozatalának az, ha a bántalmazó nem jelenik meg személyesen a meghallgatáson. A megelőző távoltartást a bíróság akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.

A megelőző távoltartás időtartama legfeljebb harminc nap lehet.

« vissza az archívumhoz