Az Európai Unióhoz 2004. május 1. napján történt csatlakozással Magyarországon is kötelezően alkalmazandó az Európai Unió joga, ebből következően az EU más tagállamaiban munkát vállaló személyek a munkavállalás helye szerinti tagállamból jogosultak lehetnek családi ellátásokra, illetve másik tagállam állampolgára is részesülhet családi ellátásban a Magyar Köztársaság területén.

Az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK rendelet egyenlő bánásmódról szóló rendelkezése értelmében a szociális törvények személyi hatálya minden, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre kiterjed, amennyiben a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja.

Ennek megfelelően a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Cst.) személyi hatálya kiterjed a magyar állampolgárokon és a bevándorolt, illetve letelepedett jogállású személyeken kívül a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személyre is, aki az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

A fentiek értelmében EGT-állampolgár, valamint EGT-állampolgár harmadik országbeli családtagja - biztosítási viszony létesítésétől függetlenül - jogosult lehet családtámogatási ellátásokra, amennyiben tartózkodási joggal (előbbi regisztrációs igazolással, utóbbi tartózkodási kártyával, vagy mindkét személyi kör állandó tartózkodási kártyával) és bejelentett lakcímmel rendelkezik, és esetében a Cst. egyéb jogosultsági feltételei is fennállnak.

A Cst. személyi hatálya a fent ismertetetteken túl kiterjed a szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre is, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja és itt bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

EGT-állampolgárok esetében - figyelemmel az 1408/71/EGK rendelet 1. cikk l-p pontjában foglaltakra, valamint az egyenlő bánásmódról szóló 3. cikk (1) bekezdésére, továbbá 2004/38/EK irányelv rendelkezéseire - a családi ellátások megállapításánál elsősorban a biztosítási elv érvényesül. A biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó. Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

Amennyiben az ügyfél férje/felesége/élettársa (a másik szülő) az Európai Unió valamely Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél maga pedig a Magyar Köztársaság területén rendelkezik biztosítási viszonnyal, és a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen, Magyarország az elsődlegesen joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Minden olyan családi ellátás (családi pótlék, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás) megállapítható az ügyfél részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerinti jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesül családi ellátásban gyermekére/gyermekeire tekintettel, igényét - az osztrák vonatkozású ügyeket kivéve - a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságához terjesztheti elő.

Amennyiben az ügyfél férje/felesége/élettársa (a másik szülő) olyan Magyarországon kívüli EGT-tagállamban munkavállaló, ahol a családi ellátások összege a magyarországi ellátások összegét meghaladja, a család a tagállami és a magyar ellátás összege közötti különbözetre lehet jogosult. A különbözet megfizetését abban a Magyarországon kívüli EGT-tagállamban kell a férjnek/feleségnek/élettársnak (a másik szülőnek) évente kérelmeznie, amelynek területén ő munkavállaló/egyéni vállalkozó (előfordul, hogy egy tagállam több hatóságától lehetnek jogosultak különbözetre, ebben az estben mindegyik hatósághoz kérelmet kell előterjeszteni). Az eljárás során a tagállami hatóság E 411 jelű formanyomtatványon kér adatokat a Magyar Államkincstártól arra vonatkozóan, hogy a gyermekek után az ügyfél mely családi ellátásokban, milyen időtartamra és milyen összegben részesült, illetve adatot szükséges szolgáltatni az ügyfél magyarországi biztosítási jogviszonyáról. Abban az esetben, ha az illetékes tagállami hatóság a nyomtatványt üresen az ügyfél részére átadja, ügyelni kell arra, hogy a nyomtatvány 5. pontjába a hatóság pecsétnyomatot helyezzen el, és e helyen dátum és aláírás is szerepeljen. A nyomtatványnak kizárólag az "A" részét szabad kitölteni, és ezt követően - ha azt a tagállami hatóság nem teszi meg - az ügyfélnek kell eljuttatnia a Magyar Államkincstár részére. Akár a tagállami hatóság, akár az ügyfél küldte el az Államkincstár részére a nyomtatványt, a kért adatszolgáltatás (az E 411 nyomtatvány "B" részének kitöltésével) az adatkérő tagállami hatóság részére történik meg.

Amennyiben az ügyfél valamely Magyarországon kívüli EGT-tagállam területén munkavállaló vagy egyéni vállalkozó és gyermekét egyedül neveli, a munkavállalásának helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások fizetésére (akár e tagállam területén, akár Magyarországon tartózkodnak a gyermekkel életvitelszerűen).

« vissza az archívumhoz