Jelenleg három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi jogon, normatív alapon illetve méltányossági alapon.

Közgyógyellátásra alanyi jogon jogosultak:

• a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú;
• a 18. életévét betöltött és aktív korú személy, ha munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy fogyatékossági támogatásban részesül, de csak abban az esetben, ha a szociális törvényben foglaltak alapján a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapított meg részére;
• a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
• a központi szociális segélyben részesülő;
• a rokkantsági járadékos,
• az, aki I., II. csoportú rokkantság alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban;
• az, aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Közgyógyellátásra normatív alapon jogosultak:

• Kérelemre a települési önkormányzat jegyzője (általában a szociális iroda közreműködésével) megállapítja egy személy jogosultságát, ha havi rendszeres gyógyító ellátásának a területileg illetékes (ha a fővárosban van a kérelmező lakóhelye, a Fővárosi) Megyei Egészségügyi Pénztár (a továbbiakban: MEP) által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át (normatív közgyógyellátási igazolvány).

Közgyógyellátásra méltányossági alapon jogosultak:

• Az önkormányzat képviselő-testületének rendelete - a fentieken túl egyéb feltételek megléte esetén is - megállapíthat közgyógyellátásra való jogosultságot. Ebben az esetben azonban a Szociális Törvény korlátokat szab az önkormányzatok számára. Még önkormányzati rendelettel sem lehet megállapítani közgyógyellátásra való jogosultságot annak, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élő esetén 200%-ánál magasabb, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át nem haladja meg

« vissza az archívumhoz