A szerzői jogviszony tárgya: a szerzői mű. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) értelmében a szerzői műnek az irodalmi, művészeti vagy tudományos alkotások körébe kell tartoznia; az irodalmi, művészeti vagy tudományos alkotás kritériumait azonban a törvény nem határozza meg, ezek kimunkálását a jogtudományra és a bírói gyakorlatra bízta. Ezek szerint szerzői műnek akkor tekinthető egy alkotás, ha:

• egyéni eredeti jellege van (akár tartalmában, akár formájában);
• valamilyen rögzített formában jelenik meg (azaz mások számára hozzáférhető, megismerhető, reprodukálható);
• legalább egy minimális alkotói színvonalat elér (a laikus, "naiv alkotások" színvonalát legalább minimális mértékben meghaladja).

A felsorolt kritériumok esetenkénti meglétének vagy hiányának megállapítása a társadalmi (piaci) értékítélet, illetőleg a bírói mérlegelés körébe tartozik.

Tipikus szerzői művek: a regények, versek, drámák, egyéb irodalmi művek, festmények, rézkarcok, fotóművészeti alkotások, szobrok és más képzőművészeti alkotások, természet- és társadalomtudományi művek, a táncjáték, pantomim és más színpadi művek, zeneművek és dalszövegek, film- és videoalkotások, a számítógépi program (szoftver), a nyilvánosan tartott beszédek, az építészeti alkotás és annak terve stb.

Nem minősül szerzői alkotásnak a törvény értelmében a nyersfordítás, a jogszabályok szövege, a hatósági határozatok, bírósági ítéletek szövege, az ügyirat, a szabvány, a hivatalos közlemények, egyéb kötelező rendelkezések stb., így ezek nem állnak szerzői jogi oltalom alatt.

« vissza az archívumhoz