Az atomenergia békés célokra való alkalmazásakor bekövetkező - a lakosságot és a környezetet veszélyeztető - nukleáris veszélyhelyzet elhárítására, következményeinek csökkentésére, illetőleg megszüntetésére Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (ONER) került létrehozásra [248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerről.

Az ONER és a nukleáris veszélyhelyzet elleni védekezés tervezése, irányítása és a végrehajtásának összehangolása kormányszintű feladat.

A nukleáris veszélyhelyzetre való felkészülés, a megelőzés és a végrehajtás feladatainak koordinációját a Kormányzati Koordinációs Bizottság végzi (KKB). A megfelelő intézkedések meghozatalához kormányzati és önkormányzati döntéshozatali rendszer épült ki, melyet kormányzati szinten a KKB, a nukleárisbaleset-elhárítási védekezési munkabizottság, területi szinten a megyei és helyi védelmi bizottságok, önkormányzatok és polgármesterek alkotják.

AZ ONER főbb feladatai:

hazai nukleáris létesítmények, valamint a radioaktív anyagokat alkalmazó és tároló létesítmények üzembe helyezése, üzemeltetése, vagy az üzemeltetés megszüntetése során bekövetkező balesetből, továbbá erőszakos behatásokból származó nukleáris veszélyhelyzet - létesítményen kívül történő - felmérése, csökkentése és felszámolása;

a nukleáris és radioaktív anyagok szállítása, fuvarozása során (vasúti, közúti, vízi és légifuvarozás közben) bekövetkezett balesetekből vagy erőszakos behatásokból származó nukleáris veszélyhelyzet felmérése, csökkentése, felszámolása; az ország területén kívül és a világűrben bekövetkezett nukleáris balesetekből, sugárveszélyt okozó eseményekből eredő hazai nukleáris veszélyhelyzet mértékének

megállapítása, a veszélyhelyzetből adódó feladatok meghatározása és végrehajtása;

a lakosság hiteles és időben történő tájékoztatása.

Nukleáris veszélyhelyzet esetén a döntéshozók részére a szakmailag megalapozott döntés-előkészítési tevékenységet a KKB Operatív Törzse végzi a Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság működésének megkezdéséig.

A radiológiai és nukleáris események, illetve veszélyhelyzetek az ipari katasztrófák körébe tartoznak, felszámolásuk katasztrófavédelmi feladat, míg a lakosság sugárvédelme a kiemelt polgári védelmi feladatok közé tartozik. Ennek megvalósításában alapvető szerep hárul az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (OKF). A döntéshozók számára szükséges radiológiai szükséges adatokat és információkat az OKF-n működő, a KKB Veszélyhelyzeti Központ részét képező Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központ (NBIÉK), valamint a Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság szakértői részlege szolgáltatja, amely jelenleg az Országos Atomenergiai Hivatal CERTA központjában működik.

Az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer a jogszabályok alapján kidolgozott különböző szintű feladatait az országos balesetelhárítási tervek szerint végzi. Normál időszakban az országos sugárzási helyzet felmérését az ONER részét képező Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER) végzi, melynek vezető eleme az NBIÉK. Az OSJER fontos részét képezi az Országos Radiológiai Távmérő Hálózat, melynek mérési adataira épül az ország korai riasztási rendszere. Nukleáris veszélyhelyzetben az ONER szervezetei részlegesen vagy teljes egészében aktivizálásra kerülnek, a veszélyhelyzet felmérését az OSJER végzi.

« vissza az archívumhoz