A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján a körjegyzőség létrehozásának több együttes feltétele van. A fő szabály, hogy az ezernél kevesebb lakosú községek hozzanak létre körjegyzőséget. Feltétel, hogy a megyén belül egymással határos községek alakíthatják meg a körjegyzőséget. A körjegyzőséget egyes önkormányzati és az államigazgatási feladatok közös ellátását szolgáló legátfogóbb társulásnak tekintjük. Az egyetlen önkormányzati társulás, amelynél korlát a megyehatár. Minden más önkormányzati társulásnál természetesen át lehet lépni a megyehatárt. A körjegyzőségnél a korlátot az államigazgatási ügyek indokolják, mivel a jogorvoslatok elbírálása más-más megyéhez való tartozás esetén bonyolult helyzetet eredményezhetne, miután a körjegyzőségnél mindenfajta ügytípus megjelenik.

A törvény a körjegyzőség alakításának feltételeként írja elő, hogy a községek egymással határosak legyenek. Ezzel a községek polgárainak érdekeit kívánja védeni, hogy az ügyintézés ne kerüljön túl távolra a község polgáraitól.

A körjegyzőség székhelye bármely település lehet. Városi vagy nagyközségi székhely esetén a jegyző kinevezése eltér az általános körjegyzőségi rendtől, a jegyzőt ugyanis a városi, illetőleg a nagyközségi képviselő-testület nevezi ki.

Fontos szabály, hogy az ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet a körjegyzőségben. A törvény rendelkezéséből egyértelműen következik, hogy a törvényalkotó álláspontja szerint a kétezernél több lakosú község székhelye lehet körjegyzőségnek, de nem székhelyként nem vehet részt körjegyzőségben. Amennyiben nem székhelye körjegyzőségnek, akkor önálló polgármesteri hivatalt kell fenntartania.

« vissza az archívumhoz