A tizenharmadik havi nyugdíjról a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6/A. §-a rendelkezik.

Tizenharmadik havi nyugdíjra 2009-től az a személy jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyévi esedékesség hónapjában (legkésőbb májusban, illetve novemberben) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó, vagy azzal egy tekintet alá eső

• rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy
• hozzátartozói nyugellátásban – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – részesül, vagy
• az a)–b) pontban nem említett nyugellátásban, azaz öregségi, előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, továbbá bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, mezőgazdasági szövetkezeti járadékban, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékban és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékában – ide nem értve a rehabilitációs járadékot – részesül, és 62. életévét a tárgyévet megelőzően betöltötte. (Az a)-b) pontban említett ellátásokban részesülő nyugdíjasokat a tizenharmadik havi nyugdíj életkorra tekintet nélkül megilleti.)

A tizenharmadik havi nyugdíj összege a tárgyév november hónapjára járó nyugellátás összegével azonos, de nem lehet több a 2009. évre meghatározott 80 000 forint összeghatárnál.

A tizenharmadik havi nyugdíjról a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6/A. §-a rendelkezik. A törvény 6/A. § (4) bekezdése értelmében:

A tizenharmadik havi nyugdíj két részletben kerül kifizetésre. Az első részlet összege megegyezik a tárgyhavi – a legkésőbb május havi – nyugellátás összegének ötven százalékával, de a 2009. évi összeghatár ötven százalékát, azaz 40 000 forintot nem haladhatja meg. A novemberben kiutalásra kerülő összeg pedig megegyezik a november havi nyugdíj összegének és az első részletben folyósított részösszeg különbözetével. Az így folyósításra kerülő összeg a nyugellátás összegének évközi csökkenése esetén sem lehet kevesebb a november havi nyugellátás ötven százalékánál, de a tárgyévi összeghatár ötven százalékát, azaz a 40 000 forintot nem haladhatja meg.

Aki egyidejűleg több nyugellátásban részesül, az a tizenharmadik havi nyugdíj tárgyévi összegére a folyósított nyugellátások együttes összegét alapul véve jogosult azzal, hogy az a 80 000 forintot nem haladhatja meg.

« vissza az archívumhoz