Kérdését a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet szabályozza, az alábbiak szerint:

A fertőző betegségek megelőzése és leküzdése érdekében külföldi nyaralások, munkavállalás, tanulás előtt érdemes tájékozódni, hogy a célországban (vagy az átutazás helye szerinti országban)

milyen kötelező és javasolt védőoltások szükségesek,

milyen a közegészségügyi helyzet (iható-e a csapvíz, érdemes-e az adott országban hús, vagy tejterméket venni és ha igen, akkor hol stb.), és

milyen gyógyszereket érdemes magunkkal vinni (láz- és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, égési sérülések elleni krémek, sebtapasz stb.).

A fent említett rendelet külföldi utazás során egyetlen kötelező védőoltást szabályoz, ez pedig a sárgaláz, amely elleni védőoltást Közép-Afrika és Dél-Amerika bizonyos országaiba készülők kötelesek beadatni. Külföldi országok más fertőző betegségek (diftéria, tetanus, kolera, kanyaró, mumpsz, hepatitis A és B stb.) elleni védőoltást is kötelezővé tehetnek, illetve javasolhatnak. Így például Szaud-Arábiában vízumot sem adnak agyhártya-gyulladás elleni védőoltás nélkül.

A kötelező védőoltásokat leszámítva az oltásra jelentkezés önkéntes.

A védőoltások végzése

Az oltásokat az alábbi helyeken adhatják be (kizárólag orvosok):

az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) területileg illetékes intézeteiben,

az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Nemzetközi Oltóközpontjában és

az országos tisztifőorvos által a nemzetközi utazásokkal kapcsolatos védőoltások végzésére feljogosított egyéb oltóhelyein.

A védőoltások költségei, feltételei

19 betegséggel szemben van aktív immunizációra lehetőség Magyarországon, melyek közül elsősorban utazással kapcsolatos a sárgaláz, hepatitis A, hepatitis B, typhus abdominalis (hastífusz), a meningococcus meningitis (járványos agyhártyagyulladás), a veszettség, a kolera, a tetanusz és a poliomyelitis (gyermekbénulás) elleni oltások. Hosszabb külföldi tartózkodás, tanulmányút vagy speciális feladatok ellátása előtt kibővülhet a sor a morbilli-rubeola-mumpsz (kanyaró-rózsahimlő-mumpsz), a varicella (bárányhimlő), a pneumococcus és az influenza elleni oltásokkal.

Az utazással kapcsolatos oltások és tanácsadás egészségügyi szolgáltatás, a térítés összegét központilag határozzák meg, melyek egységesek minden területileg illetékes ÁNTSZ, valamint a főváros oltóközpontjaiban.

A Nemzetközi Oltóközpontban az oltóanyag-ellátása folyamatos. A hepatitis A és hepatitis B elleni oltóanyagokra 50%-os TB támogatás van, ezért a TAJ kártyára is szükség van az oltások felvételekor.

Sárgaláz elleni védőoltást kizárólag az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóhelyén végeznek. Az oltásról kétnyelvű, nemzetközi oltási könyvet állítanak ki (International Certificate of Vaccination), melynek felmutatását az érintett országok hatóságai a be- és kiutazáskor kérik.

Az oltásokat - a vakcinák különböző időtartamú hatóideje miatt - legalább az utazás előtt öt héttel hamarabb meg kell kezdeni. Az oltóközpontokban egyszerre több oltás is beadható, és ezek közül néhány védőoltás ismétlését utóbb a háziorvos is elvégezheti (pl. hepatitis A és B, kullancs terjesztette agyvelőgyulladás).

Az oltások általánosságban nem ajánlottak lázas betegeknek, terhesség, és oltóanyaggal vagy komponenseivel szembeni túlérzékenység esetén. Az olthatóságot ezen kívül kizárja a korábbi súlyos oltási reakció, és a súlyos tojásérzékenység is.

Egyes védőoltásokról

A kötelező és a javasolt védőoltásokkal kapcsolatos elővigyázatosságot indokolja, hogy bizonyos földrészeken (elsősorban Afrika és Dél-Amerika egyes országaiban) alacsonyabb szintű az egészségügyi ellátás, külföldiként korlátozottabbak a betegek egészségügyi és szociális jogai, és a betegségek kezelései igen költségesek is.

Amint már említettük, a sárgaláz elleni védőoltás kötelező azoknak, akik Közép-Afrika és Dél-Amerika bizonyos országaiba készülnek. Legkésőbb tíz nappal az indulás előtt kell beadni a vakcinát, ami tíz éven keresztül nyújt védettséget. Az oltás azokban az országokban is ajánlott, amelynek csak egy része fertőzött. Az oltás kilenc hónapos kortól adható, nem olthatóak azonban az immunhiányosok, a terhesek és a tojásérzékenyek.

A hepatitis A (fertőző májgyulladás) elsősorban az arab országokban, Indiában, Ázsiában és Közép-Amerika egyes országaiban fordul elő. A helyi körülmények, étkezési szokások, az ivóvíz minősége jelentősen befolyásolja a fertőzés lehetőségét.

A hepatitis B vírus vérrel, szennyezett eszközökkel és testváladékokkal vihető át. Különösen ajánlott azoknak a külföldre utazóknak, akik betegségük (pl. cukorbetegség) révén külföldön is szorulhatnak orvosi kezelésre. Teljes védelmet három oltással lehet biztosítani, ezért azt időben el kell kezdeni.

A tetanus oltás tíz évig nyújt védettséget, és elsősorban azoknak ajánlott, akik baleset veszélyével járó külföldi útra (kerékpártúra, természetjáró kirándulás, hegymászás) indulnak. Szintén a biciklivel, motorral - elsősorban Ázsiában és Dél-Amerikában - közlekedőket veszélyezteti a veszettség is, ezért ez az oltás is javasolt, méghozzá három fázisban, a 0-7-21. napokon.

Ételekkel és vízzel terjed a tífusz is, amely ellen a vakcinát a Dél-Amerikába és az Ázsiába utazóknak ajánlják.

A malária ellen nem védőoltással, hanem tablettával lehet védekezni, amelynek szedését az utazás előtt kell megkezdeni, és a lappangási idő miatt a hazaérkezést követő négy hétig kell folytatni. A Sri Lankára utazóknak például javasolt ez a gyógyszer.

Fontos információk

Arról, hogy melyik országban milyen kötelező és javasolt védőoltást írnak elő

a Külügyminisztérium (www.kum.hu),

az ÁNTSZ (www.antsz.hu),

az OEK (www.antsz.hu/oek),

az utazási irodák, valamint a követségek honlapjain és irodáiban, és

útikönyvekben

kaphatnak bővebb felvilágosítást.

« vissza az archívumhoz