A házasságot a bíróság a házastársak közösen benyújtott kérelme, egyező akaratnyilvánítása alapján (ún. “megegyezésen alapuló bontás”) bonthatja fel.

Megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak döntik el, hogy ki legyen a perben a felperes, és ki az alperes.

A házasság felbontása iránt a pert a házastársaknak személyesen kell megindítaniuk.

A per személyesen történő megindítása azonban nem jelenti azt, hogy a házastárs ne adhatna megbízást ügyvédnek vagy akár más személynek (például hozzátartozójának), hogy őt a per során képviselje. Megbízás esetén a nem ügyvédi iroda (ügyvéd) részére adott és aláírt, továbbá a bárki részére adott és kézjeggyel ellátott meghatalmazáson a fél aláírását, illetőleg kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell.

A per a keresetlevél (a házasság felbontására irányuló írásbeli kérelem) benyújtásával indul. A keresetlevélben többek között elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó, valamint azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható.

A keresetlevélben előadottakat igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, gyermek születési anyakönyvi kivonata) a keresetlevélhez mellékelni kell (kivéve, ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók, mely tényre azonban a keresetlevélben hivatkozni kell).

A fentieken túlmenően a keresetlevélben határozott kereseti kérelmet kell előterjeszteni, amelyből ki kell tűnnie annak, hogy a felek a házasság felbontását közös megegyezés alapján, vagy a házasság megromlására vezető okok feltárásával kérik-e.

A keresetlevelet postán keresztül is benyújthatják a bíróságnak.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint:

„43. § (1) A házassági bontóper illetéke 12 000 forint.

(2) A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény, valamint az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény esetében ezek pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni.”

„74/A. § (1) Az illetékbélyeggel megfizetett illetéket az eljárást kezdeményező iratra (jegyzőkönyvre) vagy ezek hiányában az eljárás során létrejött iratra kell felragasztani. A lerovandó eljárási illeték összegét kerekíteni kell oly módon, hogy az 50 forint alatti maradékot el kell hagyni, az 50 forintot és az azt meghaladó összeget pedig 100 forintnak kell számolni.

(2) Az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget az ügyfélnek átírnia vagy azon bármiféle megjelölést alkalmaznia nem szabad. A bélyeget az eljáró hatóság értékteleníti felülbélyegezéssel, amelynél az eljárást kezdeményezték.

(3) A 73. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott illetékfizetés esetén az eljárási illetéket megfizetettnek kell tekinteni, a bizonylatot pedig az ügyirathoz kell csatolni.

(4) Átutalási megbízással történő fizetés esetén az eljárási illeték megfizetésének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza.”

« vissza az archívumhoz