A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv.szerint:

20. § (1) A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.

(2) Bányajáradékot köteles fizetni:

a) a bányavállalkozó, továbbá/p>

b) az 1. § (2) és (7) bekezdés szerinti tevékenységet végző,

c) a geotermikus energiát, energetikai hasznosítás céljából kitermelő,

d)természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után.

(3) A bányajáradék mértéke - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek:

a) a kőolaj, a föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz kitermelése, az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz és a szén-dioxid gáz esetében 12%-a,

b) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében

ba) J %-a, ahol

J=((P-A * k)/(P))*100

J: a bányajáradék százalékos mértéke,

P: a közüzemi nagykereskedő által 1996. novemberben kötött hosszú távú szerződés alapján vásárolt földgáz számlával igazolt átlagára, 2003-ban a viszonteladói átlagár

A: a hazai kitermelésű földgáz elismert értéke 2003-ban

k: korrekciós tényező, melynek értéke 2003-ban 1, és az ezt követő években évenként 0,24-gyel növekszik.

bb) 12%-a, amennyiben a bányajáradék ba) pont szerint számított mértéke a 12%-ot nem éri el,

c) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében 5%-a,

d) szilárd ásványi energiahordozók mélyműveléses bányászata esetén 0%-a,

e) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 2%-a.

A miniszter - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - ásványvagyon-gazdálkodási vagy egyéb közérdekből a bányajáradék mértékét csökkentheti.

« vissza az archívumhoz