A kulturális örökség védelméről szóló törvény meghatározása szerint a kulturális javak körébe tartozik az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével - , valamint a művészeti alkotások.

Fontos tudni, hogy a kulturális javak körébe tartozó tárgyak Magyarországról történő kiviteléhez akkor is szükséges a kulturális örökségvédelmi hatóság engedélye, ha a kivitel valamelyik uniós tagállamba történik, kivéve, ha az európai közösségi jog másképp nem rendelkezik.

Kizárólag a kulturális örökségvédelmi hatóság által kiadott kiviteli engedéllyel vihetők ki az országból azok a kulturális javak, amelyek:

1. levéltári iratanyagnak, maradandó értékű magániratoknak vagy irategyüttesnek minősülnek, valamint

2. 50 évnél régebbiek,

3. a muzeális intézmények és levéltárak nyilvántartásában szerepelnek,

4. a könyvtárakban őrzött muzeális dokumentumok,

5. védetté nyilvánítottak.

Az engedélyköteles kulturális javak pontos felsorolását és ezek vámtarifaszámait a 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. számú mellékletében találhatjuk meg.

A kulturális örökségvédelmi hatóság végleges és ideiglenes kiviteli engedélyt adhat ki, attól függően, hogy a kérelmező véglegesen vagy csak ideiglenesen szándékozik külföldre vinni a kulturális javak körébe tartozó dolgot. Ezen túlmenően vannak olyan tárgyak, amelyek végleges kivitele kizárt, ezeket csak visszahozatali kötelezettséggel lehet az országból kivinni .

Engedély nélkül vihetők ki az országból:

1. az országba visszaviteli kötelezettséggel (kiállítás, tudományos vizsgálat, stb. céljából) behozott kulturális javak;

2. az a magánirat, amely tulajdonosával kapcsolatos, vagy annak személyes tevékenysége során keletkezett, és amelyet a tulajdonos rendeltetésszerűen tart magánál;

3. működő szerv irattári anyaga;

4. élő alkotók művei, kivéve a muzeális intézmény gyűjteményében nyilvántartásba vett, illetőleg védetté nyilvánított alkotásokat;

5. az 50 évnél nem régebbi kulturális javak, kivéve

• a) a muzeális intézményekben, a levéltárakban, a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumokban - valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumként - őrzött kulturális javak,
• b) a kulturális örökségvédelmi hatóság által védetté nyilvánított kulturális tárgyak, továbbá
• c) a kultúráért felelős miniszter által kiviteli tilalom alá sorolt tárgyak.

Nem lehet véglegesen kivinni az országból:

1. a muzeális intézményekben, a levéltárakban a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumokban - valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumként - őrzött kulturális javakat;

2. a kulturális örökségvédelmi hatóság által védetté nyilvánított tárgyakat;

3. a kultúráért felelős miniszter által kiviteli tilalom alá sorolt tárgyakat;

4. a Magyarország területéről származó régészeti leleteket;

5. a műemlékek, valamint a kulturális javak alkotórészeit, tartozékait;

6. a kiemelkedő kulturális értéket képviselő ásványtani és őslénytani leleteket.

A kulturális örökségvédelmi hatóság akkor ad ideiglenes kiviteli engedélyt, ha

1. a tárgy kivitele nem veszélyezteti a kulturális érdekeket és a tárgy biztonságát, továbbá

2. a muzeális intézményekben, a levéltárakban, a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumokban - valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumként - őrzött kulturális javak kivitele kulturális vagy tudományos célt szolgál, és

3. a kérelmező érvényes vagyonbiztosítási szerződéssel, állami garanciával vagy ezeknek megfelelő egyéb kötelezettségvállalással rendelkezik a kivinni szándékozott tárgyak vonatkozásában.

A kulturális örökségvédelmi hatóság 10 000 forinttól 250 millió forintig terjedő örökségvédelmi bírsággal is sújthatja az engedély nélküli kivitelt. Ezen túlmenően, aki kulturális javak körébe tartozó és kiviteli engedélyhez kötött tárgyat engedély nélkül külföldre juttat, vagy a kiviteli engedély kereteit túllépi bűncselekményt követ el (a tényállás elnevezése: visszaélés kulturális javakkal bűntette), és akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

« vissza az archívumhoz