A közbeszerzési eljárásokban a főszabály a nyilvánosság. Szűk körben azonban felmerülhet az üzleti titok védelmének – méltányolható – szempontja is. A Kbt. 73. §-a e szempontot kívánja érvényre juttatni, oly módon azonban, hogy biztosított legyen továbbra is az az általános elv, amely szerint a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja.

A Kbt. nem alkot önálló, a törvény alkalmazása szempontjából irányadó üzleti titok fogalmat, hanem a Ptk.-ra utal vissza (Kbt. 4. § 37. pont). A Ptk. 81. §-ának (2) bekezdése értelmében „üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette”. Ugyanezen § (3) bekezdése azt is egyértelművé teszi, hogy „nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét”.

A Kbt. 73. §-a értelmében az ajánlattevő az ajánlatában kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

Az ajánlattevő azonban – ebben a körben – nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.

Előzőek szerint az ajánlattevőnek csak az ajánlat elkészítése során van lehetősége megtiltani bizonyos adatok nyilvánosságra hozatalát, mégpedig meghatározott formai követelmények betartásával – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben kell közölni az üzleti titkot. Előzőekből következik, hogy erre az ajánlat benyújtását követően már nincsen lehetőség.

A közbeszerzési eljárás eredményhirdetésével összefüggésben az ajánlatkérő által kötelezően ismertetendő adatok kapcsán a Kbt. 96. § (3) bekezdése külön nevesíti annak kötelezettségét, hogy az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a Kbt. 73. § (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során – döntése meghozatalával összefüggésben – az ajánlatkérő figyelembe vett. E rendelkezés a közpénz-felhasználás ellenőrizhetősége és nyilvánossága érdekében az üzleti titokra hivatkozással nyilvánosságra nem hozható adatok körét szűkíti.

A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokban – a Kbt. 337. § (1) bekezdésében biztosított – iratbetekintési jog összeütközésbe kerülhet más ügyfelek, illetve az eljárás egyéb résztvevőinek az üzleti titok védelméhez fűződő jogával. Ezért a törvény kimondja, hogy az ajánlatkérő, illetve az ajánlattevő az üzleti titok védelmére való hivatkozással kérheti az iratbetekintési jog kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak, megismerésük hiánya nem akadályozza az ellenérdekű ügyfelet jogorvoslati jogának gyakorlásában, ugyanakkor az iratok vagy adatok mások általi megismerése aránytalanul súlyosan sértené az ügyfél üzleti érdekeit (Kbt. 337. § (1) és (2) bekezdés).

Ha a Döntőbizottság a kérelemnek helyt ad, egyúttal kötelezheti az ilyen kérelem előterjesztőjét olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. Ezáltal az iratbetekintési jog sem szenved sérelmet. A határozat ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az az érdemi határozat ellen benyújtott keresetben támadható.

« vissza az archívumhoz