A Kbt. 1. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát.

A Kbt. több helyen tartalmaz arra vonatkozó előírásokat, hogy az ajánlatkérőnek a beérkezett ajánlatokkal – különösen a nyertes ajánlattal – kapcsolatban milyen tájékoztatási kötelezettségei vannak. Eszerint az ajánlatkérő adott eljárásáról köteles írásbeli összegezést készíteni, amelynek tartalmát az eredményhirdetésen ismertetni kell, továbbá azt az ajánlattevőknek át is kell adni, illetve részükre meg kell küldeni. Az eljárás eredményéről az ajánlatkérőnek – az erről szóló tájékoztató hirdetmény keretében – szintén informálnia kell a nyilvánosságot.

A Kbt. 99. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjével kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ugyanezen szakasz (4) bekezdésére tekintettel a szerződés – a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdésével – nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.

Így adott esetben, amennyiben a szerződés mellékletét képezi a nyertes ajánlattevő ajánlata, úgy annak tartalma nyilvános.

Fentiek alól kivételt jelent a szerződésnek – a Kbt. 73. § (1) bekezdésében foglaltak szerint – az ajánlattevő ajánlatában kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben közölt üzleti titokkal érintett része, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a Kbt. 96. § (3) bekezdésével.

Előzőeken túl a Kbt. 97. §-a külön szól az ajánlatkérőnek a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatos kifejezett tájékoztatási kötelezettségéről. Ez alapján az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §). Ez alapján az ajánlatkérő köteles tehát választ adni az érvényes ajánlatot tevő által felvetett kérdésekre az említett körben.

Előzőeken túl még egy ponton merül fel a nyertes ajánlatba való betekintés lehetősége.

Amennyiben az adott közbeszerzési eljárással összefüggésben a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás indul, az eljárás kezdeményezője, az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője a jogorvoslati eljárás során külön engedély nélkül bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba – így a nyertes ajánlattevő ajánlatába is –, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet a Kbt. 337. § (1) bekezdése értelmében. E jog korlátozásának – üzleti titok védelmére hivatkozással – a Kbt. 337. § (2) bekezdésében foglaltak szerint van helye. Speciális szabályok vonatkoznak az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot tartalmazó iratba, továbbá törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba való betekintésre (Kbt. 337. § (4) bekezdés).

Előzőeken kívüli személyek – a jogorvoslati eljárás keretében – akkor tekinthetnek be a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, illetőleg készíthetnek azokról másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik a titokvédelmi szabályokba. Egyébként a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges (Kbt. 337. § (3) bekezdés).

Fentiek szerinti iratbetekintési jog azonban kizárólag a folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során áll fenn, a Kbt. 337. §-ában meghatározott körben.

Felsorolt rendelkezéseken túl azonban a Kbt. nem tartalmaz arra vonatkozó előírást, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kellene a nyertes ajánlatba való betekintést.

« vissza az archívumhoz