A Kbt. nem tartalmaz olyan kifejezett rendelkezést, amely kimondaná, hogy a közbeszerzési eljárásban kizárólag egy szervezet jelenhet meg ajánlatkérői pozícióban. Így alapvetően a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó (vagyis ajánlatkérőnek minősülő) szervezetek joga annak eldöntése, hogy beszerzési igényük kielégítése céljából önállóan, vagy jellemzően célszerűségi, gazdasági megfontolásból más, ugyancsak ajánlatkérőnek minősülő, hasonló beszerzési igényű szervezetekkel együtt kívánnak-e közbeszerzési eljárást lefolytatni. Megjegyzendő, hogy a klasszikus ajánlatkérőknek, illetve a közszolgáltató ajánlatkérőknek – a Kbt. eltérő fejezete szerinti beszerzéseik tekintetében – nincsen lehetőségük ugyanazon közbeszerzési eljárásban az együttes eljárásra.

Az ajánlatkérő döntésétől függ, hogy amennyiben más, ajánlatkérőnek minősülő szervezetekkel együtt kívánnak közbeszerzési eljárást lefolytatni, abban az esetben

• az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek között létrejött megállapodásban rögzítettek szerint maguk közül valamely szervezetet (gesztort) felhatalmazzák arra, hogy nevükben a megbízásukból eljárjon, vagy
• valamennyien ajánlatkérői pozícióban kívánnak-e megjelenni.

Az elsőként említett esetben szükséges annak rögzítése is, hogy a kijelölt ajánlatkérő más ajánlatkérők nevében folytatja le a közbeszerzési eljárást.

Mivel a Kbt. nem tesz különbséget az egyes eljárási szabályok között a tekintetben, hogy adott eljárásban egy vagy több szervezet jelenik-e meg ajánlatkérői pozícióban, így az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek által a fentiekben említett két lehetőség közül bármelyik választásával lefolytatott közbeszerzési eljárásnak minden tekintetben meg kell felelnie a Kbt. rendelkezéseinek. Mivel egy eljárás keretében kerül sor a beszerzés megrendelésére abban az esetben is, ha több ajánlatkérő ír ki együttesen közbeszerzési eljárást, így eljárási cselekményeik összehangolására fokozott figyelmet kell fordítaniuk.

Fentiek alapján a Kbt.-ben az ajánlatkérőt illető jogok, illetőleg az ajánlatkérőt terhelő kötelezettségek, valamint az ajánlatkérő által ellátandó feladatok (különös tekintettel a közbeszerzési szabályzat elkészítésére, a felelősségi rend elkészítésére, a bírálóbizottság felállítására, az összeférhetetlenség vizsgálatára, az ajánlatok elbírálására, szakvélemény elkészítésére, eljárást lezáró döntés meghozatalára stb. vonatkozó rendelkezésekre) tekintetében az alábbiak irányadók:

• amennyiben az eljárásnak egy ajánlatkérője van, ezen szervezetet egyszemélyben megilletik a Kbt.-ben meghatározott jogok és terhelik a Kbt.-ben meghatározott kötelezettségek, valamint ugyancsak ezen szervezet kötelezettsége a Kbt.-ben meghatározott feladatok teljesítése is;
• amennyiben pedig több ajánlatkérője van egy adott eljárásnak, az ajánlatkérőként megjelenő valamennyi szervezetet megilletik a Kbt.-ben meghatározott jogok és terhelik a Kbt.-ben meghatározott kötelezettségek, valamint valamennyi szervezet kötelezettsége a Kbt.-ben meghatározott feladatok teljesítése is.

Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérőket a Kbt.-ben meghatározott jogok és kötelezettségek önállóan megilletik, így amennyiben közösen folytatnak le egy eljárást beszerzési igényeikre, úgy a közbeszerzési szabályzat megalkotásának módja, felelősségi rend tartalma, a bírálóbizottság tényleges összetétele, eljárása, a döntési mechanizmus, a közbeszerzési eljárás lebonyolításának technikai feltételei stb. tárgyában az ajánlatkérő szervezeteknek ügyelniük kell – a Kbt. és az adott szervezet működésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseire figyelemmel – eljárási cselekményeik összehangolására is.

« vissza az archívumhoz