A közösségi jog szerint a szolgáltatásnyújtás szabadsága értelmében a Magyarországra kiküldött, kirendelt, munkaerő-kölcsönzésben foglalkoztatott munkavállalónak – függetlenül állampolgárságától - nem kell munkavállalási engedélyt beszereznie, kivéve a Csatlakozási Szerződésben Ausztria és Németország esetében meghatározott ágazatokban foglalkoztatott munkavállalónak.

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet szerint nincs szükség munkavállalási engedélyre az olyan külföldi – azaz nem magyar - vállalkozással munkaviszonyban álló külföldiek – azaz nem magyar - magyarországi munkavégzéséhez, amely az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményhez csatlakozott államban, illetve az Európai Közösséggel és tagállamaival kötött, a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló megállapodásban részes, de az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményhez nem csatlakozott államban (Svájc) van bejegyezve, ha e személyt a munkáltató szolgáltatásnyújtás keretében

ra) a foglalkoztatóval fennálló megállapodás alapján küldi a magyarországi foglalkoztatóhoz oly módon, hogy a munkát a munkáltató utasítása szerint és irányítása alatt végzi (kiküldetés), vagy

rb) a foglalkoztatóval kötött megállapodás alapján, olyan magyarországi foglalkoztatóhoz küldi,

• 1. amelynek tulajdonosa részben vagy egészben azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy
• 2. amely foglalkoztató és a munkáltató közül egyik valamilyen arányban tulajdonosa a másiknak, vagy
• 3. amely foglalkoztató és a munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással (kirendelés), vagy

rc) munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásként küldi magyarországi foglalkoztatóhoz. (7. § (1) bekezdés r) pont)

Figyelem! Ezek az esetek alapvetően eltérnek attól a helyzettől, amikor a munkavállalók, egyénileg, saját elhatározásuk alapján vállalnak munkát egy másik tagállamban, s amely esetben a munkavállalás szabad áramlására vonatkozó közösségi jog (illetve annak átmeneti korlátai) érvényesülnek.

Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményhez csatlakozott állam:

Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia

Európai Közösséggel és tagállamaival kötött, a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló megállapodásban részes állam:

Svájci Államszövetség

Figyelem! Az engedélymentesség nem vonatkozik a Németországban és Ausztriában bejegyzett, e rendelet 7. számú mellékletében meghatározott ágazatokban tevékenykedő vállalkozással munkaviszonyban álló olyan külföldire, akinek németországi és ausztriai munkavállalási jogosultságára ezen államok nemzeti jogszabályait kell alkalmazni.

Az érintett ágazatok: (7. számú melléklet a 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelethez)

Németországban:

Szolgáltatási ágazat	NACE Rev. 1.1.-kód (eltérő jelölés hiányában)
Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is	45.1-4; a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek
Ipari takarítás, tisztítás	74.70 Ipari takarítás
Egyéb szolgáltatások	74.87 Kizárólag belső dekoráció tervezése

Ausztriában:

Szolgáltatási ágazat	NACE-kód Rev. 1.1.-kód (eltérő jelölés hiányában)
Kertészeti szolgáltatások	01.41 Kizárólag kertészeti szolgáltatások
Kőmegmunkálás	26.7 Kizárólag kőmegmunkálás

Fémszerkezetek és szerkezetelemek gyártása	28.11
Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is	45.1-4; a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek

Biztonsági tevékenységek	74.60 Kizárólag biztonsági tevékenység
Ipari takarítás, tisztítás	74.70
Házi betegápolás	85.14 Kizárólag házi betegápolás
Szociális ellátás elhelyezés nélkül	85.32

Ez tehát azt jelenti, hogy a Németországban és Ausztriában bejegyzett vállalkozások munkavállalói – függetlenül a munkavállalók állampolgárságától – munkavállalási engedélykötelesek, amennyiben a táblázatban található szektorokban kívánnak Magyarországon dolgozni.

Speciális bejelentési kötelezettség terheli a foglalkoztatót, amennyiben cseh, észt, lengyel, lett, litván, szlovák, szlovén munkavállalót, illetve az ilyen munkavállaló hozzátartozóját kíván kiküldetésben, kirendelésben vagy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatni. [lásd részletesebben a Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően alkalmazandó munkaerőpiaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet]

A bejelentést legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését pedig legkésőbb a megszűnést követő napon köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak formanyomtatványon megtenni.

A határozott időtartamú foglalkoztatás megszűnését csak abban az esetben kell bejelenteni, ha a foglalkoztatás a szerződésben meghatározott időpont előtt szűnik meg.

A bejelentéshez mellékelni kell a foglalkoztatott állampolgárságát, valamint a hozzátartozói minőséget igazoló okmány másolatát, idegen nyelvű okmány esetében annak hiteles magyar fordítását. (7. § (1) bekezdés)

A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg e tevékenység megkezdésének. (7. § (4) bekezdés)

A munkaügyi központ a bejelentés teljesítését igazolja, és a bejelentésről nyilvántartást vezet.

A foglalkoztató köteles az igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. (7. § (3) bekezdés)

Az egyablakos ügyintézési rendszer bevezetésével a foglalkoztatóknak 2007. január 1-jétől a munkaviszonyok létesítésének és megszűnésének tényét – egyéb adatok mellett – már nem az Egységes Munkaügyi Nyilvántartási Adatbázisba, hanem az illetékes elsőfokú állami adóhatóság felé kell jelenteniük elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

« vissza az archívumhoz