A táppénzre jogosultságnak két alapfeltétele van:

• egyrészt a fennálló vagy fennállott biztosítási jogviszony,
• másrészt az orvosilag megállapított keresőképtelenség.

Táppénz annak jár, aki

• a biztosítás fennállása alatt, vagy
• a biztosítás megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelenné válik és – a Tbj.-ben (1997. évi LXXX. törvény) meghatározott mértékű - pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A fentiektől eltérően nem jár táppénz annak, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett [1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 25. § és 26. § (2) bek.], kivétel, ha nyugdíj folyósítása szünetel.

Ha a biztosított táppénzjogosultsága a megszűnt jogviszonya és az újabb biztosítása alapján is megállapítható, abban az esetben csak az újabb biztosítása alapján jogosult ellátásra.

Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra is jogosult, csak választása szerint az egyik ellátást veheti igénybe.

Aki egyidejűleg táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozási díjra, gyermeknevelési támogatásra is jogosult, az ellátások közül választhat [Ebtv. 39. § (2) bek.].

Ha a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátást, a választás napjától a korábban folyósított ellátás megszüntetésével lehet megállapítani.

Választás napja:

• ha az újabb ellátás iránti igényt írásba nyújtotta be a biztosított, akkor a postára adás napja,
• ha személyesen nyújtja be az igényt, az átvétel napja.

« vissza az archívumhoz