Mik a túlépítés jogkövetkezményei?Túlépítésről akkor beszélünk, ha a tulajdonos részben a saját telkén, részben annak határán túl építkezett. Túlépíteni lehet épületet vagy más építményt is (járdát, kőkerítést, pincét stb.). Túlépítő lehet a föld tulajdonosa, és - ha a föld és az épület tulajdonjoga elválik egymástól - az építkező is. A sérelmet szenvedő fél sem kizárólag a szomszédos föld tulajdonosa, hanem annak más jogcímen használója is lehet (haszonélvező, bérlő stb.). A túlépítővel szemben érvényesíthető igényekkel azonban csak a szomszéd ingatlan tulajdonosa élhet. Jóhiszemű a túlépítő akkor, ha nem tudta, hogy földjének határán túl építkezett. Jóhiszemű túlépítőtől a szomszéd követelheti, hogy:
Az egész föld megvásárlását azonban csak akkor követelheti a szomszéd a túlépítőtől, ha a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik, vagy ha a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik. Azt, hogy egy telek megosztható-e, az ingatlan-nyilvántartási és az építési szabályok mondják meg.
Az épület lebontását azonban csak akkor lehet követelni, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik, megilleti azonban a beépített anyag elvitelének joga (ius tollendi). A választás joga tehát mindig a sérelmet szenvedő szomszédot illeti meg. Ha azonban a túlépítővel nem tudnak megegyezni, a jogvitában a bíróság dönthet. A bíróságot a sérelmet szenvedett szomszéd által választott jogkövetkezmény nem köti, attól eltérően is dönthet, de nem alkalmazhat olyan megoldást, amely ellen mindkét fél tiltakozik. Forrás: 1959. évi IV. törvény, www.magyarorszag.hu |
Az Ügyfélvonal telefonszáma:
Magyarországról: 189 Külföldről: +36 1 452-3622
Fax:
Magyarországról: +36 1 452-3621 Külföldről: +36 1 452-3621 A nap 24 órájában rendelkezésére állunk!
|
Kapcsolat
