A kérdés tárgyát a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény szabályozza.

A törvény szerint a gyámság viselése elsősorban azt illeti, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végrendeletben gyámul megnevezett (nevezett gyám).

A gyámnevezésre vagy gyámságból való kizárásra csak közokiratban vagy végrendeletben kerülhet sor. Közokiratnak minősül minden olyan okirat, amelyet a bíróság, a közjegyző vagy más hatóság (pl. ügyészség), illetve közigazgatási szerv az ügykörében eljárva az előírt alaki követelményeknek megfelelően állít ki.

A végrendelet megtétele történhet közjegyző vagy bíróság előtt tett közvégrendeletben, illetve írásbeli vagy szóbeli magánvégrendeletben .

Gyámnevezés és gyámságból való kizárás más magánokiratban, mint magánvégrendeletben, nem történhet.

Közokiratban vagy végrendeletben a gyermek születése előtt is érvényesen nevezhet meg gyámot.

Abban az esetben, ha a szülők valakit gyámként megneveztek, a gyámságot ez a személy fogja ellátni, feltéve, hogy ő megfelel a törvényes feltételeknek.

A jogszabály nem ír elő kötöttséget, tehát nemre, rokonsági fokra tekintet nélkül, belátása szerint bárkit jelölhet.

A gyámnevezésnek pontosnak kell lennie, hogy abból a gyám személye félreérthetetlenül megállapítható legyen.

A jogosult szülőnek lehetősége van arra is, hogy több személyt jelöljön meg egyidejűleg, közöttük esetleg sorrendiséget állítson fel, vagy a gyámrendelést feltételhez kösse.

Több személy jelölése esetén a gyámhivatal belátása szerint választja ki az alkalmas személyt. Vizsgálata során, ha azt állapította meg, hogy a jelöltek mindegyikének megnevezése szabályszerűen történt, a továbbiakban széles körben indokolt feltárni azokat a körülményeket (rokonsági fok, a kiskorúhoz való érzelmi kötődés, a nevelésre, gondozásra való testi, lelki alkalmasság, rendezett életvitel stb.), melynek alapján eldönthető, hogy kinek a kirendelése áll leginkább a kiskorú érdekében.

Ha a szülő a nevezett gyámmal szemben feltételt szabott, úgy kirendelése csak akkor valósulhat meg, ha a gyámrendelés szükségességének bekövetkeztéig a feltételt teljesítette. Más kérdés, hogy nemteljesítés esetén mint nevezett gyám nem jöhet szóba, de további nevezett gyám hiányában a lehetséges tisztségviselők között a hatóság számításba veheti. (Lehetetlen vagy jogellenes feltétel kikötése esetén a rendelkezést semmisnek kell tekinteni, és a továbbiakban úgy kell eljárni, mintha a szülő nem nevezett volna gyámot.)

« vissza az archívumhoz