A családtámogatási ellátás iránti igényt írásban kell előterjeszteni. A 2004. április 1-jétől hatályba lépő módosítások értelmében, a 2004. április 1-jét követően benyújtott családtámogatási igények esetében ki kell tölteni az „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című nyomtatványt, továbbá az igényelt ellátási formához előírt pótlapot.

• „Családi pótlék igényléséhez”
• „Gyermekgondozási segély igényléséhez”
• „Gyermekgondozási segély nagyszülő általi igényléséhez”
• „Gyermeknevelési támogatások igényléséhez”
• „Anyasági támogatás igényléséhez”

Fontos: A gyermeknevelési támogatás és a nagyszülő részére történő gyermekgondozási segély iránti igényt csak a kincstár Családtámogatási és Szociális Irodája bírálhatja el, a fővárosban és Pest megyében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság.

Az igényhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását. Az igénybejelentés napja az igény átvételének - vagy ha az igényt posta útján terjesztették elő, a kérelem postára adásának - igazolt napja (Cst. 34. §).

a) Az ellátás iránti igényeket a gyermeknevelési támogatás kivételével

• ha a jogosult munkáltatójánál van családtámogatási kifizetőhely, úgy a családtámogatási kifizetőhely bírálja el,
• egyéb esetekben a jogosult lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kincstár bírálja el,
• az előzetes letartóztatásban lévő, vagy szabadságvesztés büntetést töltő szülő családi pótlékának megállapítására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti kincstár az illetékes. A jogosultság megállapítása esetén haladéktalanul értesíteni kell az igénylő lakhelye szerint illetékes Igazgatóságot.
• az Európai Gazdasági Térség állampolgára és harmadik államból származó házastársára vonatkozóan a kincstár az illetékes, a fővárosban és Pest megyében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság.

Amennyiben a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendelet vagy a szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjára történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanács rendelet alapján a magyar állam a családi ellátások vonatkozásában a különbözet kifizetésére kötelezett, a kifizetést az éves költségvetésről szóló törvény családi pótlék előirányzatának terhére kell teljesíteni.

A különbözetet a Regionális Igazgatóság évente egyszer, a tárgyévet követő év március 31-ig állapítja meg és utalja ki.

Amennyiben a különbözet összegének megállapításához a gyermekgondozási díj napi összegének ismerete szükséges, annak megállapítása a megyei egészségbiztosítási szerv feladata.

b) A gyermeknevelési támogatás, valamint a nagyszülő részéről történő gyermekgondozási segély iránti igényt a jogosult lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kincstár bírálja el.

c) A családtámogatási ellátásra való jogosultságot az igénybejelentésre szolgáló formanyomtatvány, az igazolás, továbbá a nyilatkozat alapján kell elbírálni. Hiányosan benyújtott, továbbá pontatlanul kitöltött igény esetén az igénylőt 15 napos határidővel pótlásra kell felszólítani. Amennyiben a családtámogatási ellátásra vonatkozó igényt nem formanyomtatványon nyújtják be, az igénybejelentés napjának a kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos igénybejelentés is megtörténik. A családtámogatási ellátás(ok) igényléséről az igénylő részére „Igazolás”-t kell kiadni.

d) A családtámogatási ellátást igénylő személyazonosító adatait személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolvány bemutatásával, a gyermekre vonatkozó adatokat eredeti születési anyakönyvi kivonat, ennek hiányában más erre alkalmas közokirat bemutatásával kell igazolni. A Társadalombiztosítási Azonosító Jel hatósági bizonyítvánnyal, hatósági igazolvánnyal igazolható. Azokról a körülményekről, amelyekről nem kell igazolást benyújtani, de az igényelbírálás szempontjából jelentőségük van, az igénylő írásban nyilatkozik. A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

• a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonata,
• a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat,
• a gyám, a gyámrendelő határozat az a személy, aki saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásra történő kihelyezését elrendelő határozata,
• az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat bemutatásával, vagy másolatának csatolásával igazolja.

e) Az ellátásra vonatkozó igényről, ha azt teljesítik - kivéve a méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segélyt - alakszerű határozatot nem kell hozni. Alakszerű határozattal akkor kell dönteni, ha

• az igényt elutasítják,
• az ellátást szüneteltetik,
• az ellátást megszüntetik,
• az ellátást visszafizettetik,
• a gyermekgondozási segélyt a méltányossági jogkörben állapítják meg.

Ha a jogosultsági feltételek hiánya miatt - ide nem értve a gyermekre vonatkozó életkori feltételt - vagy a jogosult személy döntése alapján a családtámogatási ellátásra jogosultságot megszüntetik, úgy a jogosultsági feltételek feléledése esetén ismételt igénybejelentés alapján a támogatás ugyanazon gyermek után ismét megállapításra kerül.

f) Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár (Cst. 37. §), feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. Az ellátás folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik.

A családtámogatási ellátást a kincstár a jogosult kérelmére pénzintézetnél vezetett bankszámlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig.

A családtámogatási kifizetőhely a tárgyhónapra járó munkabér végelszámolásával egy időben folyósítja a családtámogatási ellátásokat.

Ha a családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátást nem határidőben folyósítja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 20. §-ának rendelkezését kell alkalmazni; a felügyeleti szerv a Magyar Államkincstár.

Az igényelbíráló szerv az anyasági támogatást az igénylés benyújtásakor elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást azonnal kifizeti, és ennek megtörténtét a gyermek születési anyakönyvi kivonatának hátoldalára felvezeti.

g) Ha az igény elbírálása után megállapítást nyer, hogy az igényt jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a jogszabálysértés megállapításától visszafelé számított 3 éven belül járó összeget ki kell fizetni (Cst. 38. §)

• A jogosult halála esetén - az anyasági támogatás kivételével - az esedékes és fel nem vett ellátás azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozást követően az ellátásra jogosító gyermek neveléséről saját háztartásában gondoskodik.
• Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást - az anyasági támogatás kivételével - az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. (Az esedékesség napja alatt annak a hónapnak az utolsó napját kell érteni, amely hónapban a családtámogatási ellátást ki kellett volna fizetni, illetve át kellett volna utalni.)

h) Változások jelentése: Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát, vagy annak összegét érintik. Írásban kell bejelenteni:

ha) A családi pótlék folyósítása alatt:

• a gyermeknek, a személynek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
• az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását
• a gyermek, a személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
• a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
• a 18 éven felüli gyermek, személy rendszeres jövedelmét, az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
• az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
• az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését.

hb) A gyermekgondozási támogatás folyósítása alatt:

• a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
• ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet,
• ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység 4.2. pontban megjelölt módon és időtartamban történik.
• ha az ellátásra jogosult az 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt pénzellátásban részesül,
• a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését,
• az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
• az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét.
• az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását.
• a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerültét, továbbá a gyermeknevelési támogatás esetén - ha a háztartásba a 3. életévét be nem töltött kiskorú kerül,
• ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység az 5.1. pontban foglaltak szerint történik.

A családtámogatás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

« vissza az archívumhoz