Ki a magyar állampolgár?

Magyar állampolgár az, aki a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény hatálybalépésekor már magyar állampolgár volt, aki e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, illetve aki e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.

Az állampolgárság keletkezése

A magyar állampolgárság keletkezésének két elve van: az egyik a származás elve, a másik a területi elv.

Származási elv

Születésénél fogva válik magyar állampolgárrá minden magyar állampolgár gyermeke, akár az anyja, akár az apja a magyar állampolgár.

A születés napjára visszaható hatállyal keletkezik magyar állampolgársága annak a nem magyar állampolgár gyermekének, akinek a külföldi állampolgárságú szülője ismert, de másik szülője – aki magyar állampolgár – később válik ismertté, azaz a gyermek családi jogállása születését követően tisztázódik, mert vagy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz az apa, vagy utólagos házasságkötésre vagy az apaság vagy az anyaság bírói megállapítására kerül sor. Gyakorlatilag az utóbbi esetben is magyar állampolgártól való származásról van szó, de a különbség ebben az esetben az, hogy a gyermek magyar állampolgár szülője a gyermek megszületésekor még nem ismert.

Területi elv

Területi elv alapján szerez magyar állampolgárságot az, akinek szülei születéskor nem ismertek (talált gyermek), így a leszármazás elve nem alkalmazható, vagy ha hontalanok a szülei, azaz szülei egyik államnak sem állampolgárai. Utóbbi esetben a hontalan szülőknek magyarországi lakóhellyel kell rendelkezniük.

« vissza az archívumhoz