1. A házassági szándék bejelentése

A házasuló a házassági szándékát személyesen jelenti be és erről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.

Nem magyar állampolgár és a külföldön élő magyar állampolgár házasulók esetén a házasulók egyike a házassági szándékát – az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető), illetve az illetékes magyar konzuli tisztviselő előtt tett hitelesített és hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatával – írásban is bejelentheti.

A kiskorú számára a gyámhatóság által kiadott előzetes házasságkötési engedély a kiadástól számított hat hónapig érvényes.

2. A házasulók bejelentése a névviselésről

A házasulók a házassági szándék bejelentésekor a Csjt.-ben foglaltaknak megfelelően nyilatkoznak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozat megváltoztatható.

3. Nyilatkozat a menyasszony gyermekének apaságáról

Ha a menyasszonynak rendezetlen családi jogállású gyermeke van, az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárásban a személyesen jelenlevő vőlegény figyelmét felhívja arra, hogy amennyiben menyasszonyának a gyermekét a házasságkötést megelőzően magáénak elismeri – jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén – őt kell a gyermek apjának tekinteni.

A vőlegény apai elismerő nyilatkozatot a házasság megkötéséig tehet. A nyilatkozatot visszavonni nem lehet.

Az apai elismerő nyilatkozat alapján a férjet akkor lehet a gyermek apjának tekinteni, ha a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belül a házasságot megkötik.

4. Megállapodás a gyermek családi nevéről

Amennyiben a szülők a házasságkötés után nem viselnek közös házassági nevet, a házasságkötést megelőző eljárás során meg kell állapodniuk arról, hogy a házasságból származó gyermekek az apa vagy az anya családi nevét, vagy a mindkét szülő családi nevéből képzett, legfeljebb kéttagú családi nevet viselik. A megállapodást a házassági anyakönyv is tartalmazza. A gyermekek nevére vonatkozó megállapodás legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig módosítható.

Ha a gyermek születése anyakönyvi bejegyzésének időpontjában az egyik szülő a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülői felügyeleti jogát – annak megszüntetése vagy szünetelése folytán – nem gyakorolhatja, a másik szülő egyedül határozhatja meg, hogy a gyermek melyik szülő családi nevét viselje.

5. A házasságkötésnél való közreműködés megtagadása

Házassági akadályt bárki bejelenthet.

Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadja, ha:

a) a közreműködésre nem illetékes;

b) az eljárásból ki van zárva;

c) a házasságkötésnek törvényes akadálya van;

d) a házasulók a házasságkötés törvényes feltételeit nem igazolták;

e) a házasulók a házasságkötésükhöz a jogszabályban előírt felmentést, illetőleg engedélyt nem mutatták be;

f) a bíróság valamelyik házasulót, akár nem jogerős határozattal is cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, vagy a házasuló a házasságkötés időpontjában nyilvánvalóan cselekvőképtelen;

h) a házasulók a házasságkötés után viselni kívánt házassági nevükről nem nyilatkoztak;

i) a házasságkötésre előírt várakozási határidő még nem telt el, illetőleg a házasulók e határidő alól felmentést nem kaptak.

Az anyakönyvvezető a házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetén sem adhat felmentést házassági akadály alól.

6. Nem magyar állampolgár házasságkötése

A nem magyar állampolgár részére az igazolás alóli felmentés a felmentés kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes.

A felmentés megadását az együttesen megjelenő házasulók a házasság megkötésére illetékes anyakönyvvezetőnél kérhetik.

Azonos külföldi állampolgárságú házasulók az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarországon működő külképviseleti hatóságnál is házasságot köthetnek, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy viszonosság és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi.

A házasságkötéskor a házasuló anyanyelvét használhatja.

Ha a házasuló vagy a tanú, illetőleg ezek egyike a magyar nyelvet nem beszéli, továbbá, ha az anyakönyvvezető a házasuló vagy a tanú, illetőleg ezek egyike által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.

Nem lehet tolmács a házasuló és házasuló egyenesági rokona.

7. Tanúsítvány külföldön történő házasságkötéshez

Az a Magyarországon élő magyar állampolgár, hontalan személy, vagy a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert személy, aki külföldön kíván házasságot kötni, az ehhez szükséges tanúsítvány kiadását a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kérheti. Bejelentett, érvényes lakcím hiányában az érintett kérelmét az utolsó bejelentett lakcíme szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is előterjesztheti.

A kérelemhez csatolni kell a nem magyar állampolgár házasulónak az illetékes külföldi hatóság (különösen: a közjegyző, anyakönyvvezető, a konzul) vagy az eljáró magyar anyakönyvvezető előtt tett és hitelesített nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy a tervezett házasságának legjobb tudomása szerint nincs törvényes akadálya. A nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha tartalmazza a születési családi és utónevet, a házassági nevet, a születés helyét és idejét, a nemet, a családi állapotot, a szülők születési családi és utónevét, továbbá a nyilatkozó lakóhelye és állampolgársága is megállapítható belőle.

Amennyiben mindkét házasuló az (1) bekezdésben meghatározott személyi körbe tartozik, részükre a tanúsítványt egy okiraton kell kiállítani.

Amennyiben a felek lakóhelye különböző, a tanúsítvány kiadását bármelyikük lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél előterjeszthetik, a tanúsítványt a közigazgatási hivatal adja ki.

Amennyiben a magyar állampolgár lakóhelye külföldön van, a tanúsítványt az illetékes magyar konzuli tisztviselő állítja ki.

Magyarországon bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár kérelmét a tartózkodási helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is előterjesztheti. A tanúsítványt a közigazgatási hivatal adja ki.

A tanúsítványnak a felek természetes személyazonosító adatain kívül tartalmaznia kell az érintett személyek állampolgárságát, hontalanságát, illetőleg menekült státusát, lakóhelyének címét, családi állapotát, valamint azt a tényt, hogy a tervezett házasságnak a magyar jog szerint nincs akadálya.

A tanúsítvány a kiállításától számított 6 hónapig érvényes.

8. A házasságkötés időpontja

Az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulók kívánságának figyelembevételével tűzi ki.

Ha a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta hat hónap eltelt, az eljárást meg kell ismételni.

9. A házasságkötés

A házasságkötés nyilvános és ünnepélyes.

A házasság megkötése alkalmával az anyakönyvvezető előtt a házasulók házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek. Az anyakönyvvezető előbb a menyasszonyhoz, majd a vőlegényhez külön-külön a következő kérdést intézi: kijelenti-e (itt megnevezendő az a házasuló, akihez a kérdést elsőként intézi), hogy az itt jelen lévő megnevezett másik féllel házasságot köt?

Amennyiben a feltett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: Megállapítom, hogy (itt megnevezendő a feleség és a férj a házasságkötés utáni nevén) a Magyar Köztársaság családjogi törvénye értelmében házastársak.

A házasulók kérésére – amennyiben a házasságot megkötő anyakönyvvezető, a tanúk és mindkét házasuló is érti és beszéli az adott, Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvét – a házasság az adott kisebbség nyelvén is megköthető.

A házastársak, a házassági tanúk és az anyakönyvvezető, továbbá – ha közreműködött – a tolmács a házassági anyakönyvi bejegyzést aláírják.

Amennyiben a házasulók vagy azok egyike az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr. 25. § (3) bekezdése szerinti kérdésre nem egybehangzó igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, közöttük a házasság nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti.

Amennyiben a házasulók vagy azok egyike, illetőleg a tanú vagy a tolmács a házassági anyakönyv bejegyzésének aláírását megtagadja, de a házasság a 25. §-ban foglaltaknak megfelelően létrejött, az anyakönyvvezető az aláírásra szolgáló rovatba e tényt feljegyzi.

Házassági tanú lehet minden nagykorú és cselekvőképes személy. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak.

« vissza az archívumhoz